Mostanában sok ügyfél keresett meg azzal, hogy  végrehajtás indult ellene régi, esetenként akár több mint 10 évvel ezelőtt – jellemzően internet-, mobiltelefon-, vagy valamilyen közüzemi szolgáltatási szerződésből eredő – tartozása miatt.

Olyan is előfordul, hogy a végrehajtás már korábban megindult, sokáig nem történt benne semmi, majd mostanában újra jelentkezett a végrehajtó.

Régi távközlési és közüzemi tartozások kísértenek

Ezekben az ügyekben az az általános, hogy annak idején a távközlési vagy közüzemi szolgáltatási szerződésből eredő tartozás behajtására a jogosult kérelmére fizetési meghagyást kibocsátására került sor, és ez sok esetben kézbesítési vélelemmel lett jogerős, a címzett tehát nem vette át – például mert már más címen lakott – és nem is tudott róla.

A jogosult szolgáltatók gyakran nem igazán foglalkoztak az ügy további intézésével, vélhetően mert sok egyéb dolguk közepette nem volt rá kapacitásuk. Nem indítottak tehát végrehajtást, hanem jó pár évvel később a követelést eladták egy követeléskezelő cégnek. Ezek a társaságok viszont épp a követelések behajtására szakosodtak, üzleti érdekük is a teljesítés kikényszerítése, így a korábban elmaradt végrehajtások megindítása iránt benyújtják a kérelmeket az illetékes közjegyzőhöz.

Végrehajtás, mert megtehetik

Nem tudhatjuk, hogy nem ismerik-e az elévülésre vonatkozó jogszabályokat, vagy pontosan tudják, mi a helyzet, de úgy vannak vele, hogy egy próbát megér. Hiszen a legtöbb kötelezettnek fogalma sincs, hogy bármit is tehetne az ügyben, vagy csak nincs kedve a macerához. A közjegyző pedig nem köteles vizsgálni, hogy esetleg a végrehajtási jog időközben elévült-e: ha volt korábban jogerős fizetési meghagyás, az alapján a jogosult kérelmére minden esetben kiállítják a végrehajtási lapot.

A jelzáloggal terhelt ingatlannal fedezett kölcsöntartozások esete más, ez a bejegyzés nem ezekről a végrehajtásokról szól. A hitelkártya-tartozások, közüzemi vagy távközlési díj-tartozások miatt indult végrehajtások esetén azonban a végrehajtás sok esetben viszonylag egyszerűen megszüntethető!

Mikor évül el a követelés és a végrehajtási jog?

Az a kérdés, hogy elévült-e a végrehajtási jog. Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése és a végrehajtás megindítása között több mint 5 év eltelt (bizonyos esetekben kevesebb is elég, ezekről alább lesz szó), vagy a már megindult végrehajtás során több mint 5 év eltelt végrehajtási cselekmény nélkül, úgy a végrehajtási jog elévült. Ennek megállapítására és kimondására a bíróságnak van joga, ezért – egy kötelezően lefolytatandó előzetes eljárás után – végrehajtás megszüntető pert kell indítani.

Ez bonyolultan hangozhat, azonban némi ügyvédi segítséggel viszonylag egyszerűen megoldható. A követeléskezelők sok esetben nem is reagálnak, ha megfelelően elkészített keresetlevelet kézbesít nekik a bíróság, mert pontosan tudják, hogy nincs sok esélyük a pernyerésre. Ilyen esetben a per érdemben el sem indul, a bíróság a benyújtott keresetlevélben foglalt kérelemnek helyt adó bírósági meghagyást bocsát ki, melynek jogerőre emelkedve olyan hatálya van, mint a felperesnek igazat adó ítéletnek.

Ami az elévülési időket illeti, a követelések és a végrehajtási jog is főszabályként 5 év alatt évülnek el. Bizonyos esetekben azonban az elévülés ennél rövidebb idő alatt is megtörténik. Például az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények elévülési ideje 1 év. Ilyenek a mobiltelefon-előfizetésekből, internet-előfizetésekből eredő követelések. Szintén 1 év a parkolási pótdíj elévülési ideje. 5 évnél rövidebb idő alatt évülnek el a közüzemi tartozások közül például a gázszolgáltatással és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések. Ezeknek az elévülési ideje 2019-től 3 év, míg korábban 2 év volt.

Ha tehát ezekben az esetekben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számítva 1, 2, 3 vagy 5 évnél hosszabb idő után indul végrehajtás, az elévülés egyértelmű. Kicsit nehezebb a helyzet, ha a végrehajtás időben megindult, mert ez esetben minden végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. Végrehajtási cselekménynek tekinthető minden olyan, a követelés érvényesítésére irányuló intézkedés, amelyet a bíróság, a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő kezdeményez. A jogszabály nem határozza meg ennél pontosabban a végrehajtási cselekmény fogalmát, így nem minden esetben egyértelmű, hogy az adott mozzanat elévülést megszakító vh-cselekménynek minősül-e. Ez a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés.

Felveszi a kesztyűt?

Amennyiben mostanában Ön ellen is sok évvel ezelőtti közüzemi vagy távközlési szolgáltatásból eredő tartozás miatt indítottak végrehajtást és mielőbb szeretné az ügyet lezárni, keresse irodánkat bizalommal az info@drlehner.hu e-mail címen!