Mostanában sok ügyfél keresett meg azzal, hogy végrehajtás indult ellene régi, esetenként akár több mint 10 évvel ezelőtt – jellemzően internet-, mobiltelefon-, vagy valamilyen közüzemi szolgáltatási szerződésből eredő – tartozása miatt.
Olyan is előfordul, hogy a végrehajtás már korábban megindult, sokáig nem történt benne semmi, majd mostanában újra jelentkezett a végrehajtó.
Ezekben az ügyekben az az általános, hogy annak idején a távközlési vagy közüzemi szolgáltatási szerződésből eredő tartozás behajtására a jogosult kérelmére fizetési meghagyást kibocsátására került sor, és ez sok esetben kézbesítési vélelemmel lett jogerős, a címzett tehát nem vette át – például mert már más címen lakott – és nem is tudott róla.
A jogosult szolgáltatók gyakran nem igazán foglalkoztak az ügy további intézésével, vélhetően mert sok egyéb dolguk közepette nem volt rá kapacitásuk. Nem indítottak tehát végrehajtást, hanem jó pár évvel később a követelést eladták egy követeléskezelő cégnek. Ezek a társaságok viszont épp a követelések behajtására szakosodtak, üzleti érdekük is a teljesítés kikényszerítése, így a korábban elmaradt végrehajtások megindítása iránt benyújtják a kérelmeket az illetékes közjegyzőhöz.
Nem tudhatjuk, hogy nem ismerik-e az elévülésre vonatkozó jogszabályokat, vagy pontosan tudják, mi a helyzet, de úgy vannak vele, hogy egy próbát megér. Hiszen a legtöbb kötelezettnek fogalma sincs, hogy bármit is tehetne az ügyben, vagy csak nincs kedve a macerához. A közjegyző pedig nem köteles vizsgálni, hogy esetleg a végrehajtási jog időközben elévült-e: ha volt korábban jogerős fizetési meghagyás, az alapján a jogosult kérelmére minden esetben kiállítják a végrehajtási lapot.
A jelzáloggal terhelt ingatlannal fedezett kölcsöntartozások esete más, ez a bejegyzés nem ezekről a végrehajtásokról szól. A hitelkártya-tartozások, közüzemi vagy távközlési díj-tartozások miatt indult végrehajtások esetén azonban a végrehajtás sok esetben viszonylag egyszerűen megszüntethető!
Az a kérdés, hogy elévült-e a végrehajtási jog. Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése és a végrehajtás megindítása között több mint 5 év eltelt (bizonyos esetekben kevesebb is elég, ezekről alább lesz szó), vagy a már megindult végrehajtás során több mint 5 év eltelt végrehajtási cselekmény nélkül, úgy a végrehajtási jog elévült. Ennek megállapítására és kimondására a bíróságnak van joga, ezért – egy kötelezően lefolytatandó előzetes eljárás után – végrehajtás megszüntető pert kell indítani.
Ez bonyolultan hangozhat, azonban némi ügyvédi segítséggel viszonylag egyszerűen megoldható. A követeléskezelők sok esetben nem is reagálnak, ha megfelelően elkészített keresetlevelet kézbesít nekik a bíróság, mert pontosan tudják, hogy nincs sok esélyük a pernyerésre. Ilyen esetben a per érdemben el sem indul, a bíróság a benyújtott keresetlevélben foglalt kérelemnek helyt adó bírósági meghagyást bocsát ki, melynek jogerőre emelkedve olyan hatálya van, mint a felperesnek igazat adó ítéletnek.
Ami az elévülési időket illeti, a követelések és a végrehajtási jog is főszabályként 5 év alatt évülnek el. Bizonyos esetekben azonban az elévülés ennél rövidebb idő alatt is megtörténik. Például az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények elévülési ideje 1 év. Ilyenek a mobiltelefon-előfizetésekből, internet-előfizetésekből eredő követelések. Szintén 1 év a parkolási pótdíj elévülési ideje. 5 évnél rövidebb idő alatt évülnek el a közüzemi tartozások közül például a gázszolgáltatással és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések. Ezeknek az elévülési ideje 2019-től 3 év, míg korábban 2 év volt.
Ha tehát ezekben az esetekben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számítva 1, 2, 3 vagy 5 évnél hosszabb idő után indul végrehajtás, az elévülés egyértelmű. Kicsit nehezebb a helyzet, ha a végrehajtás időben megindult, mert ez esetben minden végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. Végrehajtási cselekménynek tekinthető minden olyan, a követelés érvényesítésére irányuló intézkedés, amelyet a bíróság, a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő kezdeményez. A jogszabály nem határozza meg ennél pontosabban a végrehajtási cselekmény fogalmát, így nem minden esetben egyértelmű, hogy az adott mozzanat elévülést megszakító vh-cselekménynek minősül-e. Ez a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés.
Amennyiben mostanában Ön ellen is sok évvel ezelőtti közüzemi vagy távközlési szolgáltatásból eredő tartozás miatt indítottak végrehajtást és mielőbb szeretné az ügyet lezárni, keresse irodánkat bizalommal az info@drlehner.hu e-mail címen!