SZERZŐI JOG ÉRTHETŐEN

VISSZA

Szerzői jog a szellemi alkotások létrehozóit – például írókat, bloggereket, fotósokat – illeti meg. Művük a megszületése pillanatától védelemben részesül a törvény erejénél fogva. A szerzői jogok alapvetően kétfélék: egyrészt a szerző és alkotása közötti viszonyt védik (személyhez fűződő jogok), másrészt a mű felhasználásához kapcsolódnak (vagyoni jogok). Mivel a szerzői jogok szinte mindannyiunkat érintenek vagy alkotóként, vagy felhasználóként, érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat.

 

A szerzői jogról általánosságban

 

Ez a jogterület főként az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelmére szolgál. Szerzői műnek minősülhet bármilyen alkotás, ami a szerzői jogi törvényben megfogalmazott egyéni-eredeti követelménynek megfelel. A védelem nem alapul értékítéleten: esztétikai, minőségi jellemzők nem feltételei a védelemnek.

A törvény példálózó felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy mely műtípusok esnek szerzői jogi védelem alá. Ilyenek tehát elsősorban – de nem kizárólagosan – az irodalmi (szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos) művek, a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a színmű, a táncjáték, a zenemű, a rádió- és televíziójáték, a filmalkotás, a rajz, a festmény, a szobor, a fotóművészeti alkotás (pontosabban minden fotó, attól függetlenül, hogy mekkora művészi értéket képvisel), az építészeti alkotás és terve, az iparművészeti alkotás, a jelmez, a díszlet. Bár nincs nevesítve, de szerzői jogi védelem alatt állhatnak a weboldalak, melyek többféle alkotás, például fotóművészeti alkotások, szoftverművek, digitális karakterkészletek gyűjteményei lehetnek, de védelem alatt állhat a honlap grafikai kialakítása, dizájnja is.

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és a szerző életében, valamint a halálától számított 70 évig áll fenn. Nincs szükség tehát nyilvántartásba vételre vagy bármilyen „levédetésre”.

A szerzői jogok alapvetően két fő csoportba tartoznak.

 

Személyhez fűződő jogok:

 

  • A mű nyilvánosságra hozatala: a szerző határozhat arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
  • A névfeltüntetés joga: a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.
  • A mű egységének védelme: a szerző jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy más olyan megváltoztatása, illetve megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

 

Vagyoni jogok:

 

A vagyoni jogok a művek felhasználására, valamint a felhasználás engedélyezésére vonatkoznak, és igen sokfélék lehetnek. Az alábbi, törvényben nevesített vagyoni jogok a leggyakoribb felhasználási módokra utalnak:

  • A többszörözés joga
  • A terjesztés joga
  • A nyilvános előadás joga
  • Az átdolgozás (a fordítás is ennek minősül)

Míg a személyhez fűződő jogok nem, addig a vagyoni jogok átruházhatók.

 

Mire figyelj felhasználóként, hogy ne sérts szerzői jogot?

 

Ha weboldalad van, és nem tudsz, vagy nem akarsz mindig saját, eredeti tartalmat gyártani, úgy, hogy a szöveget is te magad írod és a képi illusztrációkat is saját kezűleg készíted, akkor fontos, hogy figyelj a szabályszerű átvételre.

Akár szövegről, akár képről (fotó, rajz, bármilyen grafikai, vizuális alkotás) van szó, meg kell keresned a szerzőt, vagy ha a felhasználási jog mást illet (például könyvkiadót, szerkesztőséget), akkor a jogosultat, és engedélyt kell kérned a felhasználáshoz. Emellett a szerző nevét is fel kell tüntetned, a szöveg esetében pedig figyelned kell a mű egységének védelmére, ahogy azt a személyhez fűződő jogoknál kifejtettük.

Fotók, képek esetében jó megoldás lehet stockfotó-oldalak használata, ahol jelképes összeg ellenében remek fotográfiák ezreiből válogathatsz, vagy akár a megbízható ingyenes képgyűjtő oldalakon is keresgélhetsz, mint amilyen a Pixabay vagy a Freepik. Ezeknél az oldalaknál mindig nézd át figyelmesen a felhasználási feltételeket is, mert lehetséges, hogy egy képet például a blogod illusztrálására felhasználhatsz, de üzleti célra nem.

Az innen-onnan, például a Google képkeresőn keresztül letöltött fotók engedély nélküli felhasználása szerzői jogot sért. Lehet, hogy szerencséd lesz, és a jogtulajdonos nem veszi észre, hogy az ő tollaival ékeskedtél, de ha mégis, akkor akár mélyen is a zsebedbe nyúlhatsz. Azt bármely szerző általában könnyedén tudja bizonyítani, hogy az ő művéről van szó. Az, hogy egy esetleges vesztes per esetén mennyit kell fizetned, sok mindentől függ, de ha például a jogosult weboldalának felhasználási feltételei okosan vannak megfogalmazva, akkor egészen magas felhasználási díjak vonatkozhatnak ilyen esetekre.

Mi a helyzet a külföldi cikkek lefordításával, átvételével? Nos, nincs különbség a magyar anyagokhoz képest. Talán csábítóbb a felhasználásukhoz folyamodni, mert kisebb a lebukás veszélye, de én mégis mindenkit a jogkövető magatartásra ösztönöznék.

A fordítás is a cikk felhasználását jelenti, akár nyersfordításról van szó (ez esetben többszörözésről, átvételről beszélhetünk), akár igényes szakfordításról vagy művészi fordításról (ekkor az idegen nyelvű szöveg átdolgozása történik). A fordításhoz tehát engedélyt kell kérni a szerzőtől, és fel kell tüntetni a nevét is a fordító neve mellett.

Kompromisszumos megoldást jelenthet, ha nem a teljes cikket fordítod le és veszed át, hanem annak csak egy kisebb részletét, egy bekezdését, esetleg egy gondolatát. Ezt idézésnek nevezzük. Ehhez a típusú felhasználáshoz akkor nem kell engedélyt kérni a szerzőtől, ha az eredeti cikkből csak annak terjedelméhez képest jelentéktelen részt veszel át, és persze az eredeti cikk címét és szerzőjének nevét ekkor is meg kell jelölni. Arra azonban figyelj, hogy a cikked ne csupán más cikkek részleteinek „összeollózásából” álljon, saját alkotói munkát is kell tartalmaznia.

Az idézés, mint szabad felhasználás nem vonatkozik fotókra, képekre, képzőművészeti, grafikai alkotásokra, vagyis azokból nem lehet egyetlen részletet sem szabadon felhasználni.

Divatosak manapság az infografikák, azonban ezek egyéni, eredeti jellegük miatt ugyancsak szerzői jogi oltalom alatt állnak. „Idézni” sem lehet őket engedély nélkül, hiszen grafikai alkotásnak minősülnek. Az infografikán szereplő adatok azonban nem állnak szerzői jogi védelem alatt, így azok információként, a grafikus részek nélkül felhasználhatóak. Az adatok forrását azonban ekkor is érdemes megjelölni.

Tény, hogy a rendszeres tartalomgyártás fontossága nagy nyomást gyakorolhat a honlaptulajdonosokra. Némi könnyebbséget jelenthet a cikkek kapcsán, ha tudod, hogy a szerzői jog csak a gondolat megfogalmazott szövegét védi, magát a feldolgozott témát, a gondolatmenetet, a cikkben közölt módszereket, eljárásokat, tanácsokat nem. Ezek csupán ötletnek minősülnek, amelyek szabadon felhasználhatók. Ha tehát csupán témát, ötletet veszel át mások írásaiból, majd azt egyénien, eredetien feldolgozod, akkor csak inspirálódtál, ihletet merítettél, de nem sértettél szerzői jogot.

 

Milyen lehetőségeid vannak jogaid védelmére szerzőként? (Honlaptulajdonosként is érdemes elolvasnod!)

 

Ha azzal szembesülsz, hogy a te írásodat, grafikádat, fotódat vagy más alkotásodat használták fel jogosulatlanul, ne habozz érvényesíteni szerzői jogaidat!

Először is követelheted a mű eltávolítását az adott felületről, de akár jogdíjat, kártérítést is kérhetsz. Nem kell azonnal bírósághoz fordulnod – hiszen tudjuk, ez azért költséges és időigényes mutatvány lehet –, vannak gyorsabb, mégis hatékony megoldások. Ha közvetlenül a jogsértő felszólítása eredménytelen lenne, az elek

tronikus kereskedelmi törvényben szabályozott értesítési és eltávolítási eljárás során megkeresheted a tárhelyszolgáltatót. Ő szabályos kérelemre eltávolítja vagy elérhetetlenné teszi a jogsértő tartalmat, vagy akár az egész weboldalt.

A jogsértő tartalom eltávolíttatása tehát viszonylag könnyen megoldható. Ha vagyoni igényt is szeretnél érvényesíteni, az trükkösebb lehet. Érdemes már a baj megtörténte előtt bebiztosítani magad, és szakszerű felhasználási feltételeket íratni a honlapodra. Ha jogsértést észleltél, a peren kívüli és a peres igényérvényesítéshez is célszerű szakértő (ügyvéd) segítségét igénybe venned. Ami a peres utat illeti, természetesen rendelkezésedre áll a polgári jogi igényérvényesítés, ám súlyosabb jogsértés esetén akár büntetőjogi szankció is szóba jöhet. Ha az okozott vagyoni hátrány százezer forint feletti, bűncselekmény valósul meg, ezen összeghatár alatt szabálysértés. Az elhúzódó, stresszes pereskedés is elkerülhető lehet ügyvédi felszólítás és megegyezés létrehozása, illetve alternatív vitarendezés, azaz mediáció, közvetítői eljárás segítségével.

Töltse le a kívánt anyagot!

Jogi alapismeretek devizahiteleseknek - letöltés

Lakásbérleti kisokos - letöltés