ÍGY VÉDD A SZELLEMI TULAJDONODAT

VISSZA

szerzői jog, szellemi alkotások

szerzői jog, szellemi alkotások

Nemcsak a hagyományos értelemben vett tulajdon értékes, hanem szellemi tulajdon is, sőt, sokszor még értékesebb is, érdemes tehát védeni. A szellemitulajdon-jogok két nagy csoportba sorolhatók, az egyik csoportba az iparjogvédelmi jog esetei tartoznak, a másikba a szerzői jog.

 

I.) Iparjogvédelem

 

Az iparjogvédelem a műszaki jellegű szellemi alkotások, valamint az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (árujelzők) jogi oltalmát biztosító jogintézmény.

Az iparjogvédelem területe további alcsoportokra, oltalmi formákra osztható, melyek minden esetben csak akkor biztosítanak védelmet a jogosultnak, ha egy speciális hatósági eljárás során oltalomban részesítették és nyilvántartásba vették.

 

 

 

Az alábbi oltalmi formák léteznek:

 

  • Szabadalom – a találmányokat védi
  • Használatiminta-oltalom – az iparilag hasznosítható műszaki megoldásokat védi
  • Formatervezésiminta-oltalom – a termék külső megjelenését, jellegzetességét védi
  • Védjegy – áru vagy szolgáltatás megkülönböztetésére alkalmas
  • Földrajzi árujelző – termékek speciális földrajzi eredetének megjelölésére szolgál
  • Növényfajta-oltalom – új növényfajtát véd
  • Topográfiai oltalom – a mikroelektronikai félvezető termék elemeit védi

 

Az iparjogvédelemre vonatkozó legfontosabb jogszabályok:

• Szabadalmi ügyek: 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
• Védjegyek: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
• Formatervezésiminta-oltalom: 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról
 Használatiminta-oltalom: 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról
• Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma: 19/1991. (XII.28.) IM rendelet a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól

 

II.) Szerzői jog

 

Míg az iparjogvédelemhez hatósági eljárás, oltalom-bejegyzés, nyilvántartásba vétel szükséges a védelem fennállásához, a szerzői jog a törvény erejénél fogva, a mű megszületésétől kezdve automatikusan védi a szerzői műveket. Vita esetén azonban sokszor problémás lehet a bizonyítás, hogy kit is illet meg a szerzői jog, ennek megkönnyítésére érdemes a műveket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett Önkéntes Műnyilvántartásba vetetni.

Szerzői műnek minősülhet minden olyan alkotás, amelynek egyéni-eredeti jellege van. A szerzői jog főként irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelmére szolgál. A védelem főszabályként az alkotó életében, valamint a halálát követő 70 évben áll fenn.

A szerzői jog legfontosabb jogszabályaa szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 

Fontos kiemelni, hogy önmagában egy ötlet nem áll szerzői jogi védelem alatt. Ha leírjuk is, csupán az egyéni-eredeti jellegű forma lesz védett, tehát nem szabad ezt a szöveget másnak csak úgy átvenni. A szövegben körülírt ötletet azonban bárki felhasználhatja. Ötletet tehát máshogy kell védelemben részesítenünk, erre elsősorban a titoktartási szerződés lehet alkalmas.

 

Kik lehetnek érintettek?

 

A teljesség igénye nélkül:

  • írók (szépirodalom, szakirodalom, színművek), költők,
  • újságírók,
  • bloggerek,
  • szövegírók,
  • könyvkiadók,
  • zeneszerzők, dalszövegírók,
  • fotósok,
  • filmkészítők,
  • előadóművészek (zenészek, énekesek, színészek, stb.),
  • zeneműkiadók,
  • táncművészek, koreográfusok,
  • reklámkészítők,
  • díszlet- és jelmeztervezők,
  • grafikusok,
  • festők,
  • szobrászok,
  • iparművészek (ékszerkészítők, keramikusok, más kézművesek, divattervezők, stb.)
  • építészek, belsőépítészek,
  • szoftverfejlesztők,
  • adatbázis-előállítók.

 

Milyen típusú szerzői jogi ügyekben érdemes lépéseket tenni, szerzői jogi szakértő segítséget kérni? 

 

1.) A problémamegelőzés érdekében:

 

a) a szerzői művek, alkotások felhasználási szerződéseinek (pl. kiadói szerződés), egyéb jogátruházó szerződéseinek elkészítése, véleményezése,
b) honlapok saját tartalomra vonatkozó felhasználási feltételeinek elkészítése, véleményezése,
c) szerzői jogdíj-igények érvényesítése,
d) szerzői művek Önkéntes Műnyilvántartásba vételének intézése.

 

2.) Szerzői jogi jogsértés megtörténte esetén:

 

a) eltávolítási eljárás intézése (online jogsértésnél),
b) az ügy peren kívüli rendezése ügyvédi felszólítással, mediációval,
c) peres eljárás megindítása.

 


 

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megkapd ingyenesen letölthető anyagainkat, és mielőbb értesülj a jogszabály-változásokról, legfrissebb híreinkről, kedvezményeinkről! Ha pedig szerzői joggal kapcsolatos problémád van, keress minket bizalommal!

 

Töltse le a kívánt anyagot!

Jogi alapismeretek devizahiteleseknek - letöltés

Lakásbérleti kisokos - letöltés