A LAKÁSVÁSÁRLÁS ADÓ- ÉS ILLETÉKVONZATAI

VISSZA

A lakásváráslás adó- és illetékvonzatai, Léhner Ügyvédi Iroda, ügyvédi iroda

Házvásárlás

Az ideális lakás megtalálása és megvásárlása az ember életének egyik legnagyobb döntése. Vegyük sorra, hogy ennek a vételár kifizetésén és az ügyvédi költségen kívül milyen pénzügyi vonzatai vannak! A leggyakrabban előforduló esetekre koncentrálunk, a tájékoztatás tehát nem teljes körű.

Az eladó adófizetési kötelezettsége

Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár vagy csere esetén a cserében kapott ingatlan szokásos piaci értéke.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

  1. a megszerzésre fordított összeget (tehát a vételárat), és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
  2. az értéknövelő beruházásokat; (az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, például szigetelés);
  3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban megfizetett illetéket is.

A lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott építmény és a hozzá tartozó földrészlet vagy lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg (tehát a bevétel mínusz a ráfordítások) 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, és 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és minden további évben.

A jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.

A magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különösen, ha a felhasználás maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik) az adót mérsékelhető vagy elengedhető.

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítani az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt a bevételt az adózó a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

A vevő illetékfizetési kötelezettsége

Az ajándékozási illetékkötelezettség az ajándékozási szerződés megkötése napján keletkezik.

Ingatlan visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

Az illetékfizetési kötelezettség kiterjed az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzésre, valamint az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedésére is.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.

Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja főszabályként a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje esetén azonban kedvezőbb a szabályozás, ekkor az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete.

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a.

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Cserepótló vétel esetén, tehát ha lakástulajdon vásárlásakor a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. (Frissítés: 2018. január 1-től a kedvezmény a vásárlást megelőző 3 éven belüli értékesítés esetén érvényesíthető, a lehetőségek tehát bővültek.)

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy 4 éven belül lakóházat épít, továbbá, ha a vagyonszerzés egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik. (teljes felsorolás Itv. 26. §)

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%. Az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék illetékmentes.

A kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének helye van, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá, ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és a szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll.

Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz (az illetékes földhivatalhoz) kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.

A tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban 6.600,- Ft földhivatali eljárási díjat kell fizetni.

 


 

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megkapd ingyenesen letölthető anyagainkat, és mielőbb értesül a jogszabály-változásokról, legfrissebb híreinkről, kedvezményeinkről!

Töltse le a kívánt anyagot!

Jogi alapismeretek devizahiteleseknek - letöltés

Lakásbérleti kisokos - letöltés